2. RÉSZ

                                Eltévedtünk. A legtöbb mi Lesz?

- Köszönöm a reggelit Diana! - Mondtam miközben megnyaltam bánja 10 ujjam. - Finom volt.
- Egészségedre. - Mondta mosolyogva. - Nem, mikor keresünk sulit? - Kérdezte Dia.
- AHJ! - Sóhajtottam EGY nagyot. - Majd amikor Sorra kerül. 
Ekkor leültünk a kanapéra, hoztam egy laptopot éS megnéztük a facebookot. Nincs Semmi érdekes menta MinDig. Ebben a percben támadt EGY Jó ötletem.
Diana! - Szólítottam meg amikor kiment a konyhába kóláért. - Van EGY Jó ötletem. - Közöltem Ő pedig lehuppan Mellem éS a kezembe nyomta AZ üdítőt. 
- Na mi az Á "nagyon Jó" ÖTLET? - Kérdezett miközben idézőjeleket mutatott AZ ujjaival. 
- Menjünk el sétálni! - Ejtettem ki a számon a kitalált gondolatom. - UGY SEM jártunk MEG Londonban ES annyi időnk van, menta EGEN a csillag.
- Hat, MIÉRT ne .. - közölte Velem a tesóm miközben indult zuhanyozni éS öltözni. 
Amikor leértem a nappaliba Dia MÁR Ott Vart felöltözve. EGY fehér póló, AMI tele volt felirattal, Hozza pedig EGY farmernadrágot választott. A Hajat szétengedve hagyta. Ezekhez társította Kedvenc fehér táskáját ES ékszert SEM felejtett felvenni. Diana MinDig szerette kicsicsázni Magát ES EZT azért tartózkodás nagyon Szeretem BENNE, de IGY szoktam meg. En EGY fehér pólót, amin fekete csíkok díszelegtek. EGY lila nadrágra esett választásom éS EGY fekete Converse cipőre. A körmömet meg MÁR tegnap kifestettem pirosra.Egy barna táskát tettem Hozza ezekhez. Beledobáltam mindent, AMI kelleni köd. Amikor indulni akartunk elkezdett cseperegni AZ Eső, ezért visszamentünk AZ esernyőkért.
                                     -------------------------------------------------- ---------------
- Figyelj Anne. - Mondta félve. - Szerintem Jobb Lesz ha visszafordulunk. 
- Aha ... - mondtam beleegyezve. - De akkor menjél! - Mondtam éS mutattam valamerre.
- Menj te Előre Mert ÉN ..... - kezdett Bele ÉN meg közbevágtam.
- En NEM tudom AZ utat, szerintem eltévedtünk. - Közöltem éS eleg nyugodtan a körülményekhez képest.
- Úristen! - Elkezdtem ugrálni menta EGY Bolond. - Nézz oda! - MEG MinDig pattogtam. - Oo-Ott egy 5 másodperces Nyári Bol Nézz meg egy Calum! 
ERRE MÁR Diana is felfigyelt. Elkezdtünk szembe Menni velük ES amikor melléjük értünk megbotlott Dia a Szőke fiú lábában. Amikor észrevettek rögtön felsegítették ES látták hogy picit behorpadt a homloka. Ekkor bevittük a kórházba éS AMIG cipeltük EGY mukkot se tudott szólalni, Mert Alig volt eszméleténél. Olyan érzés volt, mintha agyrázkódást kapott Volna. EZ volt AZ Első mondat: amit kimondott, de EZT is halkan közölte. Mindenből többet láttott éS mozgott alatta a Föld. Először nagyon megijedt, de amikor Az orvos Ott beszélt a srácokkal meg Velem, hogy NEM Lett Komoly baja, akkor nyugodott meg. Amikor kinyitotta a szemét Ott álltam felette rémültem. 
- Szia Dia! - Köszöntem félve. - Jobban vagy? 
- Ajgeni. - Mondta, de: Csak halkan Jott ki a torkán.
Ekkor észrevette, hogy a Másik oldalamon Ott volt Calum meg Look. Elkezdtett dadogni.
- Szi-Szi-Sziasztok! - NEM tudta, hogy hogy kerülnek ide. - Ti mit kerestek ITT?
- Hello! - Köszöntek egyszerre. - Mi hibánk, hogy ITT vagy. - Kezdte el Hemmings (Look).
- De kalap MIÉRT Lenne a ti hibátok? - Kérdezte felvont szemöldökkel.
- Mert, kalap felelsz vagy meresztünk éS Hood (Calum) AZT mondta, hogy a Két szembelevő csaj Kožul, valamelyik Ele kitegyem a lábam. - Nézett le a földre. - Es kalap ÉN megcsináltam. De NEM tudtam, hogy ekkora Baj Lesz. - A legtöbb MÁR ijedten mondta. 
- Figyelj, tartózkodás Baj. NEM vészes! Túlélem, Katona dolog. - Nevetett Fel.
EZEK utan telefonszámot cseréltünk.
- Lányok! - Mondta Calum. - Nincs kedvetek délután lógni?
- Hat .... de engem délután 3-kor engednek ki. - Mondta csalódottan Dia.
- Es Srácok .. - kezdtem Bele. - Es mi Lenne ha példa forrása: Fél háromkor bejövünk a tesómhoz éS ha hazajöhet akkor megyünk ki a Városba? - Kérdeztem belevalóan.
Ebbe mindenki beleegyezett éS indultak a fiúk Haza. Mi MEG beszélgettünk a nővéremmel pár "lányos" dologról, utána En indultam Haza. Amikor beléptem a lakásba, rögtön azon gondolkodtam, hogy milyen ruhát vegyek Fel. Igaz hogy MEG Csák 11:29 volt, de NEM nagyon zavart.
- AHJ annyira unatkozok. - Közöltem magamban. - Hmm .. megyek veszek valami Jó ruhát.
                     -------------------------------------------------- -----------------
Es tényleg elmentem vásárolni, Mert AZ unalom MinDig "eldönt" mindent. Vettem EGY fekete pulóvert, fehér, fekete szivecskés pólót, farmert EGY, EGY robotos nyakláncot éS EGY pár fülbevalót. Ezekhez vettem EGY zöld Cipot éS EGY táskát. A vásárlás utan beugrottam a Starbucks-ba meginni EGY Cappuccino-t.
Amikor hazaértem felhívtam Look-ot, hogy hol találkozunk.
- Szia! - Köszöntem kedvesen. - Nah? Hol találkozzunk?
- Helló! - Viszonozta. - Szerintem a parkban a szökőkút Mellett. Ott jo? - Kérdezte.
- Oké. Aha, Ott Jó. - Hangoztattam el a választ.
MEG megbeszéltünk pár dolgot, hogy mit vigyünk. Elköszöntünk, Majd indultam Fel öltözni. Felvettem AZ Új ruháimat. Amikor elkészültem elmentem a parkba, Spanyolország Ott álltak a fiúk. Oda mentem éS köszöntem.
- Sziasztok! - Sorban adtam Mindenkinek puszit. - Nah, indulhatunk? - Kérdeztem éS közben felnevettem
- Persze. - Hangzott el egyszerre a Válasz.
Először elmentünk Dia-ért, Mert nemsokára kiengedik. Amikor beértünk a kórházba, utána MEG a tesóm kórtermébe, a nővérem MÁR Fel volt öltözve éS össze is pakolt.
- Nah, akkor induljunk. - Indult a testvérem AZ Ajtó féle. - Jah, amúgy sziasztok! - Mondta Majd elkezdett kuncogni. Amikor visszaértünk a parkba, leültünk EGY Padra. Amikor RAULT Nézd utolsónak, összetört alattunk a pad. Sajnos csúnyán lehorzsoltam a kezem, de volt Nalam sebtapasz.
- De hülye vagy! - Mondta NEKI Calum. - Miert híztál meg ennyire? - ERRE MÁR mindenki röhögni kezdett.
- Csák AZT csináltam Amit te. - Mondta szerényen.
ERRE Nagy "szócsata" keveredett köztük, ezért leléptünk Szép halkan. NEM tudom, hogy észrevették-e, vagy hogy ha IGEN, akkor hogy, vagy mit tudom Én, de otthagytuk OKÉT a francba.
                                                   -------------------------------------------------- -------
Este megnéztünk MEG EGY horrorfilmet, utána meg húzunk aludni.
- Anne! - Kezdte el Dia. - De holnap már muszáj Lesz keresni sulit, mert jövőhéten már kell menni. - Közölte Diana és bement a szobájába,
- Oké rendben, de aludjál már! - Kiabáltam ÁT NEKI.

                                                                ~ Anna

1. RÉSZ

A szülinapi ajándék

Végre! Ez a nap is eljött! Úgy kezelnek majd, mint egy igazi "érett" nőt.
-Boldog szülinapot! - jött be az ikertestvérem Diana a szobámba egy nagy tiramisu tortával a kezében, amin egy 18-as szám volt.
-Jujj, köszönöm! - mondtam és kikaptam a kezéből a tortát, majd rohantam a konyhába.
Meg akartam kóstolni, de a tesóm azt mondta, hogy meg kell várnunk valakiket. Ebben a percben csöngettek. Nagymamám és nagypapám jött be az ajtón, valami repülőjeggyel a kezükben. Rögtön a nyakukba ugrottam, majd megszólaltam.
- Sziasztok! - nagyon hiányoztak már.
- Szia kincsem! - köszöntek egyszerre. - Boldog szülinapot! - nyújtották át a kezükben lévő jegyet.
- Ez mi? - néztem az a ajándékomra miközben felvontam a szemöldököm.
- Ez az, amit mindig is kértél tőlünk kiskorodban. - mondta nagyi mosolyogva, nekem meg leesett, hogy mi lehet az ajándék.
-Csak nem?? - néztem őket majd a repülőjegyet ami Londonba visz , és azonnal megtelt könnyel a szemem. - Köszönöm! - ugrottam a nyakukban majd behuppantam a szobámba, hogy felöltözzek. 
Egy szürke felsőt vettem fel, ami tele volt mintával, és ezt a pólót betűrtem a rövid  farmernadrágomba. A hajamat megfésültem és összefogtam. Igazából szétengedve akartam hagyni, de hát akkor nagyon melegem lenne. Egy szép gyűrűt társítottam a ruhámhoz. Mikor végeztem, megnéztem a jegyet, hogy mikor kell induljak. Holnap reggel 8-ra kell menni. Ekkor meghallottam, hogy Diana sikít valamiért, ezért lerohantam hozzá, és kiderült, hogy ő is jön velem Angliába. Már este fél 7 volt, ezért mentünk pakolni. Amíg rakosgattuk a ruhákat, némán és vidáman gondolkodtunk. Vagy is hát szerintem ő is, mert nem látok a fejébe csak tippeltem. Nem szeretem a csöndet, ezért megtörtem.
- Várod már, hogy elinduljunk? - megkérdeztem, de tudtam, hogy ő is nagyon szereti Londont, ezért hülye kérdés volt.
- Ez nem kérdés! - mondta és közben felröhögött. - Amúgy majd el ne felejtsünk sulit keresni, mert nem maradhatunk ki soha. - mondta a stréberesen a testvérem.
- Persze, majd az lesz az első dolgunk! - röhögtem fel a hazugságomon.
- Gondolom.. - mondta, majd kiment a fürdőbe a tisztálkodási kellékekért. 
Elkészültem én is, aztán mentünk is aludni. Nagyiék Diana francia ágyán alszanak, a nővérem (aki 2 perccel idősebb) pedig velem alszik. Este nem tudtam aludni, Dia pedig forgolódott és elfoglalta az egész helyet az ágyon, ezért a nappaliban szunnyadtam el. Reggel fél 6-kor keltett anyu, hogy nem sokára indulnunk kell, ezért a testvéremnek is szóltam. Hatra már készen voltunk, és akkor reggeliztünk. Egész reggel ezerrel dobogott a szívem. Megkérdeztem azért még ilyenkor is Diana-t, hogy mindent bepakolt-e, mert nehogy Londonban vegyük észre, hogy otthon hagytunk valamit.
Biztos bepakoltál mindent? - kérdeztem meg a tesómat.
Igen, ezer százalék, de már harmadszorra kérdezed meg! - mondta felemelt hanggal.
                               ---------------------------------------------------------------
Ekkor elindultunk a repülőtérre. 
Nagyon fogtok hiányozni lányok. - közölte apa, és lehetett látni, hogy nem bír erős maradni és mindjárt bőgni fog. - Vigyázzatok magatokra és minden nap hívjatok! - megölelt minket, majd bemondta a hangosbemondó, hogy kérem szálljanak fel az utasok a gépre, mert 5 perc múlva indulunk.
Sziasztok! - köszöntünk el mindenkitől sorban, majd az ablakból integettünk és puszit küldtünk.
                                        ----------------------------------------------------
Az út 5-6 óra volt, de én vagy 2-t végig aludtam. Amikor szóltak, hogy 10 perc múlva leszállás. Én már akkor kezdtem pakolni, mert minden kis dolgot hoztam és nehéz lesz levenni 2 perc alatt a táskákat, bőröndöket. Amikor leszálltunk hívott valaki majd beleszóltam.
- Haló? - nem tudtam ki az, ezért így "köszöntem"
- Szia drága unokám! - hallottam nagyi hangját. - Hát így kell nekem köszönni? - mondta majd elkezdett kuncogni.
- Jajj, bocsánat nem tudtam, hogy te vagy! - szóltam bele, majd én is elkezdtem halkan felnevetni.
- Drágám van egy másik ajándékom is. - szólított meg. - Londonban vettem neked házat. - erre nagyon felfigyeltem, majd elmondta a címet. Amikor odaértünk egy gyönyörű és nagy ház állt előttünk.
- E-e-ez gyönyörű! - eldobtam mindent a kezemből és rohantam be.
Volt vagy 8 szobája, 2 fürdője, 2 Wc-je és 1 konyhája meg egy nagyon szép erkély, a hátsó kertben pedig egy nagy medence. 
- Ez állati! - vigyorogtam mint a tejbe tök. - Nah, ha nagyi ezt tényleg megvette, ő milliomos. - közben gondoltam magamban, hogy lehet megnyerte a Lottót.
- Figyelj hugi!... - kezdte el mondani szomorúan majd a földre nézett. - Útolsó.. - kezdte el mondani. - a záptojás!! - ekkor elkezdett rohanni én meg utána.
Már aznap kipakoltunk mindent. Ez a szó alatt ruhákat, tisztító szereket, kajákat és evőeszközöket gondolok. Vacsira csináltam szendvicset és melegítettem teát, amit még hoztunk úton és nem ittuk meg. Lezuhanyoztunk aztán mentünk a szobánkba, mert mind a ketten választottunk egy-egy darabot. Még én kicsit tévéztem Diana pedig telefonozott.
- Jó éjt Dia! - kiabáltam át neki ő meg viszonozta.


                          ----------------------------------------------------------------------
- Hahó! - mondta valaki az ágyam felett. - Ébresztő Anne! - mondta már egy kicsit hangosabban. - Reggel van.
- Köszi nélküled nem jöttem volna rá. - kuncogtam aztán egy jó nagyot ásítottam.
- Szívesen hugi. - mondta önfejűen. - Gyere csináltam reggelit. - mondta aztán kuncogott egyet.
- Köszi nem kérek. - ültem fel az ágyon.
- De a Starbucks-ból hoztam. - szomorodott el Diana és az ajtó felé indult.
- Rohanok! - imádom azt a boltot és állítólag finom termékeik vannak.
- Tudtam. - nevetett fel a nővérem.
Felöltöztem, majd lementem és megreggeliztem. A kaja után várt a finom Cappuccino.

                                                                         ~Anna <3